Favia sziklaszilárdan visszatér az életbe

    Kultúra

    Bemutatjuk az albuquerque-i hegymászót, aki a rákból felgyógyulva visszatért a szenvedélyéhez, és újfent felfedezte erejét és életcélját.

    Utolsó frissítés: 2021. április 23.
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    „Az Én kertem” című sorozat hétköznapi sportolókról szól, akik a természetben találják meg az egyensúlyt.

    Este nyolc óra, Albuquerque (Új-Mexikó) városán kívül vagyunk: Favia Dubyk fejlámpája megvilágítja következő kapaszkodóját a Temple (templom) nevű mészkőbarlangban, ahová hetente jár. Az arca körül fény vonzotta molylepkék rajzanak. A nappali hőség még nem hagyott alább, Favia egész testét az izzadság fátyla borítja. Már egy órája mászik, mégis elnyomja a hiábavaló késztetést, hogy elhessegesse a bogarakat, és tovább küzdi magát felfelé. A legnehezebb szintű, V11-es útvonalon mászik, mely tele van csúszós fogásokkal, amikbe kapaszkodik, hogy a falon tartsa magát, és apró kitüremkedésekkel, amelyekbe az ujjaival alig tud fogódzkodni. „Elég nyomorult ez így, de ez a legkevésbé nyomorult hely, ahová mehetsz”, mondja nevetve.

    Favia 22:30-ig mászik, majd összecsomagolja matracát és lecsoszog Hans nevű kutyájával az ösvényen. Otthon elfogyasztja proteinben gazdag második vacsoráját és megvárja, amíg elegendő adrenalin távozik a testéből ahhoz, hogy elaludjon. Így zajlik az élete a hét öt napján. Kemény munka, de Favia imádja. „Ez a fő oka annak, hogy kimászom az ágyból reggel” mondja. „Nincs más, nincs egyéb tevékenység, amit jobban élveznék, mint a sziklamászást.”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Favia kiváló egyensúlyérzéke szó szerint és átvitt értelemben is értendő. Harminchárom évesen profi mászóként és főállású orvosként két karriert egyensúlyoz, 60-100 órát dolgozik orvosként, 20-25 órát pedig mászik hetente. Ez az elkötelezettség lenyűgöző bárkiről legyen szó, de a rákot legyőző Favia esetében még csodálatosabb, ugyanis körülbelül tíz éve fedezte fel a mászást, csupán egy évvel a 2012-es diagnózisa előtt.

    „Soha nem voltam sokat a szabadban, mielőtt elkezdtem mászni” mondja Favia. „Nem is tudtam, hogy létezik kültéri mászás. Mindenki azt mondogatta, mozduljak ki a szabadba, én pedig értetlenkedve válaszoltam: »miért másznék odakint műanyagon?«. Nem tudtam, hogy sziklán másznak.” Nem arról van szó, hogy Favia nem volt sportos testalkat. A gyerekkorát gimnasztikával, jégkorcsolyással és lovaglással töltötte. Az élete ezen sportok körül forgott, nem pedig a kültéri tevékenységek vagy túrázás körül, mondja ő.

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Lassan minden második hétvégéjét valamilyen sziklafalnál töltötte, négy-hét órákat vezetve a legközelebbi pontig. Mielőtt észbe kaphatott volna, már minden hétvégén mászott. „Egyre többet és többet tanultam, teljesen megszoktam a szabadban lenni. Megszoktam a várost, a bogarakat, a túrázást. A terepen hasznosítható tudásom gyarapodott” meséli Favia. „Szeretem a mászócipőm hangját, ahogy a sziklához ér” mondja a finom, tompított hangról, ami olyan, mintha ujjak dobolnának az asztalon. „A cipőket hallva egynek érzem magam a sziklával.”

    Ennek ellenére Favia tisztában volt azzal, hogy a helyi hegymászók között kevés fekete ember van. „Megszoktam, hogy nagyjából egész életem során a jelképes fekete ember voltam”, mondja ő. De amikor más színesbőrű emberek is felbukkantak, Favia el volt ragadtatva. „Amikor egy-egy fekete ember jelent meg az edzőteremben, mindig felkiáltottam, hogy Úristen, de jó!... Nagyszerű volt!”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Bár mászóként gyorsan fejlődött és az orvosi egyetem szigorú követelményeivel is lépést tartott, 2011 őszén Favia elkezdett tartósan lebetegedni. A hallgatói egészségügyi központ ápoló orvosai elhessegették aggodalmait, elkezdték asztmával kezelni és felírtak neki egy inhalátort. „Borzalmasak voltak” emlékezik vissza Favia. Arra gyanakodott, hogy egy nyirokcsomó-daganat okozza a rosszullétét, akkoriban épp erről tanult. Ám az orvosok nem hallgattak rá. „Többször kértem, hogy készítsenek röntgenfelvételt, de visszautasítottak.” A következő júniusra a tünetei drámaian rosszabbodtak, légzési és nyelési nehézségei lettek. Egyszer mászás közben leesett a falról, levegőt kapkodva. Egy hónappal később az orvosok egy 13 centiméteres csomót találtak a mellkasában, és az éles szemű orvostan-hallgatónál előrehaladott állapotú nyirokcsomó-daganatot diagnosztizáltak. Favia ideiglenesen felfüggesztette tanulmányait és a következő évet rákkezeléssel töltötte. „A kemoterápia alatt nem volt semmiféle verseny vagy előny. Csak túlélés.”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Bár Favia nem sokkal a diagnózisa előtt kezdett el mászni, elmondása szerint a mászás adott értelmet az életének a kezelés után. „Okot adott arra, hogy tovább küzdjek az életemért. Annyira szerettem mászni, hogy nem tudtam a fájdalmon rágódni”, emlékezik vissza a ráktúlélő, akinek daganata 2013 óta eltűnőben van. „Bármit kibírok, ha visszatérhetek a sziklafalra.”

    Favia visszatért az útvonalhoz, amit a kezelése előtt is gyakorolt — ez mászó nyelven azt jelenti, hogy időt nem sajnálva mássza újra ugyanazt az útvonalat, a tökéletességre törekedve. Ez a V5-ös szintű, Helikopter (The Helicopter) nevű barlang a nyugat-virginiai Morgantown mellett található Coopers Rock Állami Erdőben. A hely annyira alacsony, hogy Favia alig tudott egyenesen ülni. Újra és újra végigmászta az útvonalat, amíg végül sikeresen elérte a csúcsot. Ez a teljesítmény újraélesztette a szenvedélyét. Favia tudni akarta mennyit bír a teste.

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    „A mászás erőteljessé tesz. Meglátsz egy sziklát, az első gondolatod pedig, Á, nincs olyan, hogy felmásszak oda. Aztán mégis megtalálod a módját, ettől pedig fantasztikusan érzed magad” magyaráz Favia. „Számos, különböző komfortzónából kell kilépned. A bátorság, az erő, a talány. Ezek mind segítenek abban, hogy rengeteg dolgot megtanulj önmagaddal kapcsolatban, például, meddig terhelheted a tested vagy az elméd.”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben
    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Favia fizikai gyengesége viszont még nem teljesen a múlté. Különösen óvatosnak kell lennie a vágásokkal és karcolásokkal, mivel a gyógyulás most már hosszabb ideig tart, és Favia hajlamosabb a fertőzésekre. Ráadásul a rákkezelés során keletkezett hegesedés folyamatos mobilitási problémákat okoz, amelyek hát- és csípőproblémákhoz vezetnek, ezek évek óta sújtják. Csak mostanra épült fel eléggé ahhoz, hogy normálisan járjon, a mászóhelyekre való feljutásban pedig a barátai segítik. „A 18-23 kilós felszerelések cipelése túl sok nekem”, meséli Favia. Míg a mászók többsége azt mondaná, hogy a lábmunka kulcsfontosságú a stratégiájukban, Favia hátrányai miatt számára a hegymászás elsősorban a felsőtestet mozgató sporttá vált. Ezért is részesíti előnyben a fogásokkal teli boulder mászást a sima sziklafalakkal szemben. „Ha a lábamra esem, a csípőm kificamodik. De ha a hátam veszi fel az esést, akkor egyáltalán nem fáj a csípőm”, magyarázza.

    A szabadlevegő segített Faviának összeszedni magát. Az elmúlt hét évben a mászás menekülést biztosított egy stresszes, döntéshozással teli munkától az intenzív ellátásban. „Miért olyan jó kikapcsolódás számomra, amikor a bőrömet éles sziklák horzsolják és vérzek, zúzódásokat szerzek vagy ott lebeg a csonttörés és halál kockázata? Nem tudom pontosan”, mondja ő. „Azt viszont tudom, hogy élvezek problémákat és rejtvényeket megoldani, a mászás pedig pont egy ilyen rejtvény, amit az elméddel és a testeddel kell megoldanod.”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    „Kialakítottam magamnak egy kis világot, amiben biztonságban érzem magam. És ezt a biztonságot a szabadlevegő jelenti.”

    Favia a szabadban közösségre is talált. A kültéri kalandsportok sokszínűségének szentelt platform, a Melanine Base Camp egyik közreműködője. Emellett saját, Traverse Girl weboldalán dokumentálja az élményeit és rajongását az alacsony magasságokban történő mászás iránt. Új mászókkal is megismertette a sportot. „Nem tudtam a mászásról az egyetem befejezése előtt. Szóval, ha az enyémhez hasonlóan valaki más életét is jobbá tenné, akkor örülnék, ha kipróbálná”, mondja Favia. „Meg akarom adni nekik a lehetőséget, hogy azt mondják »Óh, nekem mindig is másznom kellett volna«.”

    Az én kertem: Boulderezés, amely célt és erőt ad az életben

    Favia szerint még túl korai megállapítani, hogy mennyi hatása lesz a közelmúlt erőfeszítéseinek, melyek a szabadtéri sportok befogadóbbá tételére irányultak. Azt is kiemeli, hogy a mászótermekben továbbra is nagy szükség van faji-, nembeli- és szintbeli változatosságra. De reméli, hogy tevékenysége azt az üzenetet közvetíti, hogy a színesbőrű és a rákot legyőző embereknek is van helye a természetben. „Van néhány óra, amikor csak azzal foglalkozom, hogy kitaláljam, hogyan mászom fel erre a sziklafalra”, meséli Favia. „Kialakítottam magamnak egy kis világot, amiben biztonságban érzem magam. És ezt a biztonságot a szabadlevegő jelenti.”

    Szöveg: Colleen Stinchcombe
    Fotók: Evan Green

    Tudósítás: 2020. szeptember

    Eredeti közzététel: 2021. április 28.

    Kapcsolódó történetek

    Az én kertem: A lány, aki a Föld jövőjéért küzd

    Kultúra

    Garima Thakur a Föld jövőjéért tüntet

    Hazai pálya: Mekdela Maskal arról mesél, milyen volt New York-ból Kaliforniába költözni, hogy megtalálja önmagát

    Kultúra

    Mekdela Maskal újra kapcsolatba lép önmagával és a történetével a kaliforniai dombokon

    A muszlim nők visszakövetelik a képviseletüket

    Kultúra

    A muszlim nők saját maguk akarják alakítani a másokban róluk élő képet

    Én vagyok az első: Nathan Féliot a táncban lelt önmagára

    Kultúra

    A színpad elérése érdekében ez a táncos először rátalált önmagára, majd elhallgattatta a...

    A fittségen túl: Momo Hassan-Odukale forradalmasítja a nigériai divatot

    Kultúra

    Ez a nigériai székhelyű kreatív alkotó megváltoztatja az afrikai divatról kialakult képet