Használd ki a placebohatás erejét

Ha a szerelmed reggel egy nagy csésze kávét készít, és csak a felénél árulja el, hogy koffeinmentes – te viszont úgy érzed, hogy feltöltött energiával és tettrekészséggel –, nem iszod tovább? A válasz sokkal kevésbé fontos, mint az, ami miatt a koffeinmentes kávé felélénkíti az embert: ez pedig nem más, mint a placebohatás.

„A placebohatás azt jelenti, hogy valaki pozitív eredményt tapasztal csak attól, hogy hisz valamilyen dolog hatásosságában, az adott dolog valós jellemzőitől függetlenül” – mondja dr. Shona Halson az ausztráliai Katolikus Egyetem regenerációra specializálódott egyetemi docense. Lényeges, hogy ne kételkedjünk abban, hogy amit kipróbálunk, pozitív hatással lesz, még akkor se, ha erre nincs bizonyíték.

Talán nem tudatosan, de sok sportoló alkalmazza a placebohatást a fejlődés érdekében, amikor divatos új regenerációs technikákat próbál ki. A népszerűségük ellenére számos ilyen módszer, például a masszázspisztoly (nagyjából olyan, mint egy fúró, amire egy habszivacs labdát szereltek) és a krioterápia (rövid tartózkodás egy nagyon hidegre hűtött kamrában) egyszerre épít a fiziológiai előnyökre és a pszichés hatásra – ráadásul néha inkább az utóbbira, mint az előbbire.

Vegyük például a kompressziós zoknit. A népszerűségét annak az ígéretnek köszönheti, hogy csökkenti az edzés utáni duzzanatokat és fájdalmat. Ugyanakkor az Open Access Journal of Sports Medicine közelmúltban megjelent cikke, amely a tudományos szakirodalom eredményeit foglalja össze, azt mutatja, hogy a viselői valóban kevesebb izomfájdalmat éreztek, ugyanakkor nem csökkentette az izomsérülések vagy a gyulladás szintjét. Az International Journal of Sports Physiology and Performance cikke szerint pedig a zokni regenerációs hatását növelte, ha a viselője hitt a hatásban.

Léteznek olyan pneumatikus kompressziós eszközök, amelyek úgy néznek ki, mint a karra és lábra felhelyezhető könnyű gipszpólya. Az International Journal of Exercise Science című szaklapban publikált cikkükben a kutatók arról számoltak be, hogy a placebohatás magyarázhatja, hogy a késleltetetten jelentkező izomfájdalomban szenvedő résztvevők miért számoltak be gyorsabb regenerációról és kevesebb izomfájdalomról ezeket az eszközöket viselve a hagyományos, folyamatosan viselt kompressziós kar- és lábszárvédőkhöz képest. (Elképzelhető, hogy a pneumatikus eszközök csúcstechnológiás dizájnja a nagyobb hatásosság érzetét keltette? Ki tudja.)

Hasonló eredmények születtek más regenerálódási módszerek, így például a jeges fürdő és a különféle masszázsterápiák esetében is: több kutató is arra jutott, hogy a részvevők többsége jobb eredményeket produkált, ha hitt a terápia hatásosságában: ez ismét csak az agy hatalmát bizonyítja, ha a fejlődésről van szó.

Vagyis azt mondhatjuk, hogy amit a kutatások részvevői megtapasztaltak, nem volt valóságos? Mi sem állhatna távolabb az igazságtól, mondja dr. Halson. Az érzés talán csak a fejünkben születik meg, de a hatás nagyon is valóságos.

„A placebohatás általában olyan várakozásokkal kapcsolatos, amelyeket az agyban a prefrontális kéreg kezel – magyarázza dr. Lauren Atlas, a Nemzeti Egészségügyi Intézetek Kiegészítő és Integratív Egészségügyi Nemzeti Központjának idegtudománnyal és fájdalommal foglalkozó kutatója. – Ez a régió kapcsolatba lép más régiókkal, és olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek befolyásolják a test reakcióját – ilyenek például a jó érzést kiváltó hormonok, az endorfinok.” A placebónak többféle típusa van, és némelyik úgy aktiválja az opioidrendszert, hogy blokkolja a fájdalomérzetet, amely így nem éri el az agyat, miközben mások megváltoztatják a hangulatunkat és ellazultabbá tesznek.

Ugyanakkor egy másik oka is van annak, hogy a placebohatás ennyire gyakran jelenik meg a regeneráció kutatásában. „A sportban a győzelem sokszor csak töredékmásodperceken múlik – magyarázza dr. Halson. – Az élsportolók többsége szinte bármire hajlandó ennek a kis előnynek a megszerzéséért”, főleg ha ehhez elég felhúzni egy különleges zoknit.

A ritualitás szintén növelheti a placebohatás hatékonyságát, teszi hozzá dr. Halson. „A regenerációs technikák többsége erősen szenzoros élmény” – magyarázza. Így aztán ha minden egyes alkalommal úgy érezzük, hogy jót teszünk a testünkkel, amikor végigdideregjük a jeges fürdős kezelést, vagy hűsítő gélt dörzsölünk az izmainkba, ez a hit – valamint az önbizalom érzése, amelyet kivált – javíthat a későbbi teljesítményen. És minél jobban szeretnénk, hogy hasson valami, annál nagyobb valószínűséggel hiszünk benne, mondja Halson.

Szívesen kipróbálnál egy új regenerációs technikát? Ha kételkedve mész bele a dologba, a hatékonyságát kockáztatod. A szakemberek ezt „ellentétes placebohatásként” ismerik, mondja dr. Atlas. A legjobb hozzáállás a nyitottság. Emellett az is fontos, hogy az adott eszközt vagy módszert – például a masszázspisztolyt vagy az elektromos stimulációt – megfelelő célra használjuk: a regeneráció optimalizálására fejlesztették ki őket, és nem a komolyabb fizikai problémák gyógyítására. „Ha valamilyen háttérben lappangó panaszunk vagy sérülésünk van, forduljunk szakemberhez” – figyelmeztet dr. Halson.

Megragadta a figyelmed valami, amit a közösségi médiában láttál vagy az interneten olvastál? Beszélgess más emberekkel, például szuperaktív barátaiddal vagy a különböző regenerációs technikák területén tapasztalatokkal rendelkező fizikoterapeutákkal, és kérd ki a véleményüket, tanácsolja dr. Halson. Ha mások lelkesednek egy technika előnyeiért, valószínűleg te is jobban fogsz hinni benne.

Nem akarjuk nagyon filozófiai síkra terelni a dolgot, de ha valaki hisz magában a placebohatásban, nagyobb valószínűséggel fogja megtapasztalni. Igen, még a placebohatásnak is van placebohatása. Lenyűgöző, nem igaz?

Szöveg: Ashley Mateo
Illusztráció: Gracia Lam