Hogyan vonjuk be a sportba a lányokat?

2021-et írunk. Az Egyesült Államok alelnöke nő. A világ leginkább globális bankjának vezérigazgatója nő. A legjobb rendező Oscar-díjára jelöltek között két nő is volt (az egyikük nyert is). A jövő a nőké – kivéve, ha a sportról van szó.

Míg a Serenák és Shalanék sikert sikerre halmoznak, a valóság inkább az, hogy a nők durván alulreprezentáltak: a Women’s Sports Foundation által készített jelentés szerint a 7–13 éves lányok körében a lányok később kezdenek sportolni, mint a fiúk. A tinilányok 15%-kal kisebb eséllyel sportolnak, mint a fiúk. Azok, akik elkezdenek valamilyen sportot, 14 éves korukra a fiúkhoz képest szinte kétszer akkora arányban hagyják abba. Azok közül pedig, akik folytatják, tinédzseréveik végére minden harmadik lány abbahagyja (a fiúknál ugyanez az arány minden tizedik), derül ki a Canadian Women & Sport szervezet új jelentéséből.

Akkor mi is a helyzet? Nos, számos akadály áll a lányok előtt – csecsemőkortól a főiskolás korig – a sportsikerekhez vezető úton, a testükben zajló változásoktól kezdve egészen a társadalom által a bennük rejlő potenciálról hangoztatott nézetekig.

Nézzük például a biológiát. Míg a fiúk az izmaik növekedésével, a hangjuk elmélyülésével és a mellkasuk szőrösödésével hajlamosak magabiztosabbnak érezni magukat, a lányok kellemetlenül és kevésbé magabiztosnak érezhetik magukat, amikor már a mellek, a menstruáció és a hormonok is szerephez jutnak, mondja dr. Mary Fry, a Kansasi Egyetem sport- és edzéspszichológiai laboratóriumának igazgatója. Ez elveheti a kedvüket attól, hogy sportoljanak. Az egymással való összehasonlítgatás és a belső kétségek melegágyát jelentő közösségi média miatt pedig előfordulhat, hogy a lányok (és a fiúk is) a pálya helyett a lelátón keresik inkább a helyüket, teszi hozzá.

A családi dinamika és a nemekkel kapcsolatos sztereotípiák is szerepet játszanak. Általában a szülők (vagy a szülői példaképek) gyakorolják a legnagyobb hatást a lányok sporttal való kapcsolatára, és sajnos számos családban a lányok sportolásba való bevezetését nem tartják olyan fontosnak, mint a fiúkét, mondja Karen Issokson-Silver, a WSF kutatásért és oktatásért felelős alelnöke. „Bizonyos családokban az apukák sokkal gyakrabban labdáznak a fiukkal, mint a lányukkal fiatal korukban” – emeli ki. A „hazai csapat”, azaz a család támogatása nélkül a lányok sport iránti érdeklődése nem alakul ki olyan korán, vagy talán egyáltalán ki sem alakul.

Mindennek a tetejébe pedig ott van a kultúránk. Bumm. A női sportok a televíziós közvetítési időnek átlagosan csupán az 5%-át kapják, míg a férfiak esetében ez az arány 95%, derült ki az USC és a Purdue által végzett tanulmányból. A női sportolók 15–100%-kal alacsonyabb fizetést kapnak számos sportágban. Ez különösen a fogékony gyerekek számára közvetíti azt az üzenetet, hogy a női sportolók valahogy kevésbé fontosak és kevesebbet érnek, mondja Issokson-Silver. Hozzáteszi továbbá, hogy mivel a lányoknál magasabb a sportolást abbahagyók aránya (és kevés a női edző), a lányok nem találnak annyi, a sajátjukéval megegyező nemű sportolópéldaképet, mint a fiúk, ez pedig állandósítja ezt a körforgást.

Karen Issokson-Silver
A Women’s Sports Foundation kutatási és oktatási alelnöke

A sportra igent mondó gyerekek számos előnyt élveznek. A Girls and Sports legújabb hatástanulmánya szerint a sportból kimaradó társaikkal szemben a sportoló lányok minden életkorban magabiztosabbak, és a jegyeik is jobbak. Egy másik kutatás kapcsolatot mutatott ki a fiatalkori sportolás és a jobb fizikális és mentális egészség, valamint a pozitívabb testkép, a társadalmi kapcsolatok kialakítására irányuló több lehetőség és az erősebb vezetői készségek között. És nem meglepő módon „a fiatalon többet játszó lányok nagyobb valószínűséggel maradnak aktívak egész életük során, ami általánosságban véve az egészségesebb jövőt jelenti számukra” – mondja Issokson-Silver. Tehát igen, a sport számít.

Mindannyiunk felelőssége, hogy jobban odafigyeljünk az életünk részét képező lányokra – erre pedig képesek is vagyunk. Igaz? És még csak nem is olyan nehéz! Kezdésként csak olvasd el (és oszd meg) ezt a Playbookot arról, hogyan szerettesd meg a lányokkal a sportot, és hogyan érd el, hogy abba se akarják hagyni.

Hatalmas hatással lehet a lányok sporthoz való hozzáállására az, hogy te magad hogyan sportolsz, hogyan támogatod a sportokat és hogyan edzel, mondja Megan Bartlett, a Center for Healing and Justice Through Sport alapítója, aki a Nikeval együttműködve alkotta meg az Útmutatót lányok edzéséhez. Minél aktívabb vagy és minél pozitívabban beszélsz a testmozgásról („Már alig várom, hogy fussak!”), annál valószínűbb, hogy ő is pozitívan áll majd hozzá, mondja Bartlett. „A közös sportolás ugyanilyen fontos” – teszi hozzá Fry, szóval akár 3, akár 13 éves, hagyd, hogy ő válasszon mozgásformát (így jobban élvezi majd), és csináld vele együtt.

És kérlek, gondoskodj róla, hogy a lányod rendelkezzen a megfelelő sportfelszereléssel, beleértve a mozgását segítő sportmelltartókat, cipőt és ruházatot. Menj el annyi edzésére és meccsére, amennyire csak tudsz, és szurkolj neki, vidd el egy amatőr női meccsre, és beszélgessetek úgy a sportról, ahogy az osztályáról vagy a barátairól beszélgetnél vele. Minden ilyen lépés arra ösztönözheti, hogy az élet természetes és izgalmas részeként gondoljon a sportokra, és felturbózza kicsit az önbizalmát, hogy ki is tartson a sportolás mellett, mondja Issokson-Silver.

„Ha a lányok nem érzik úgy, hogy az edzőjük szívesen látja, támogatja és értékeli őket, még akkor is abbahagyhatják, ha egyébként imádják a sportot” – mondja Issokson-Silver. Készítsd fel őket a sikerre azzal, hogy olyan edzőt találsz, aki minden lányt egyénként – és nem csupán játékosként – kezel, és olyan kapcsolatot ápol velük, melyben nyíltan beszélhetnek, és nyíltan értékeli, hogy ott vannak és próbálkoznak, mondja. Emellett próbálj olyan edzőt találni, aki hisz abban, hogy a győzelem nem minden. A WSF készített egy tanulmányt arról, hogy milyen típusú edzővel a legsikeresebbek a lányok, és a kutatók szerint azzal, aki kihívás elé állítja a csapatát, miközben a sport szórakoztató és készségfejlesztő oldalára összpontosít ahelyett, hogy csupán a trófea megszerzése lebegne a szeme előtt.

Ha érdekel egy adott program a suliban vagy a közösségedben, Fry azt javasolja, hogy beszélj a helyi szülőkkel, vagy keress fel online olyan helyieket, akiknek a gyermeke abban a csapatban játszik vagy játszott. „Jó ötlet emellett, hogy magad is megnézz egy edzést, hogy láthasd, hogyan üdvözli a lányokat az edző, hogyan bánik velük, és milyen az edzés vége” – mondja Viv Holt, a Youth Sport Trust International vezetője, aki szintén részt vett a lányok edzéséhez készült Nike útmutató kidolgozásában. Vagy ami még jobb: beszélgess az edzővel – abból, ahogy veled viselkedik, fontos következtetéseket vonhatsz le arról, hogy a lányoddal hogyan fog bánni, teszi hozzá.

Fry szerint nagyon elveheted a lányod kedvét a sportolástól, ha arra ösztönzöd, hogy jobban teljesítsen az ellenfeleknél vagy a csapattársainál, és több nyomást érez, mint támogatást. Ehelyett inkább arra tanítsd, hogy önmagával keljen versenyre.

„Emlékeztesd, hogy nem tudja befolyásolni azt, hogy mások mennyire játszanak jól, afelett viszont teljes irányítást élvez, hogy ő mennyire keményen teszi oda magát minden egyes nap” – mondja Fry. Bátorítsd, hogy határozzon meg egy személyes célt, például a szervája vagy a karcsapása tökéletesítését, hogy ő maga is láthassa a fejlődését. Gratulálj neki a kis fejlődéshez is, hogy megértse az igazi munka gyümölcsét, és büszke legyen magára.

Fogalmazz meg olyan visszajelzéseket, mint „Nagyon ügyesen haladsz” vagy „Olyan jó látni, hogy fejlődsz”, amelyekkel az eredmény helyett a fejlődésre helyezed a hangsúlyt, mondja Diana Cutaia, a Coaching Peace Consulting alapítója. Ezzel több élményben és kevesebb stresszben lesz része a játék során.

Az, hogy a csapat értékes tagjának érzik-e magukat, repülőrajtot adhat, de derékba is törheti a gyerekek sportszeretetét, ez pedig különösen igaz a lányok esetében. „Mit sem számít, hogy nem különösen ügyesek az adott sportban, amíg elismerést éreznek azért, hogy hozzátesznek valamit a játékhoz” – mondja Issokson-Silver.

A megfelelő edző ezt már most is így csinálja, de támogasd ezt az elismerést azzal, hogy megerősíted. Emlékeztesd rá a lányodat, mennyire örülnek a többiek a támogatásának vagy a problémamegoldásának, vagy annak, hogy a lelkesedése mindig feldobja a csapatszellemet, amikor hátrányban vannak, javasolja Issokson-Silver. Cutaia pedig hozzáteszi, hogy azokon a napokon is dicsérd meg, amikor nem hozza éppen a legjobb formáját, hogy éreztesd vele, hogy ő maga érdekel, nem pedig a teljesítménye.

Bizonyos kutatások szerint a nők hajlamosabbak a maximalizmusra, mint a férfiak, ez a hajlam pedig nagy valószínűséggel gyermekkorban alakul ki, mondja Fry. Rendkívül fontos, hogy megtanítsuk a lányokat arra, hogy a hibázás – mindegy, hogy a meccs során szabálytalankodnak, vagy éppen elejtik a labdát – nem csupán általános velejárója az életnek, hanem a tanulás és a fejlődés kulcsfontosságú részét is képezi.

Az első lépés: segíts neki elhinni, hogy képes átvészelni a hibázásokat. Használd rendszeresen a „bátor” szót, és minden alkalommal tapsold meg, amikor ő vagy valamelyik csapattársa valami újat próbál meg, vagy kockázatot vállal (például nagyon messziről lő kapura), mondja Bartlett.

Ha hibázik, beszéljetek róla – de az egész helyzetet is vitasd meg vele, mondja Holt. „Teljesen emberi dolog még a gyerekeknél is, hogy akkor is egy hibán lovagolnak, ha előzőleg már vagy 20 dolgot csináltak jól” – mondja. „Bátorítsd, hogy gondolkodjon el a hibán, és használja fejlődési lehetőségként, aztán pedig tereld a figyelmét a pozitív megmozdulásaira”. Az is segít, ha felhívod a figyelmet az egyik apró, saját bakidra, amivel megerősíted benne, hogy mennyire nem jelenti a világ végét egy-két hiba.

Végezetül ne hagyd, hogy feladja, kivéve ha személyes szinten egyáltalán nincsenek egy hullámhosszon az edzőjével. Nem kap elég játékidőt, a társainál ügyetlenebbnek érzi magát, nem szereti a sportot – mindez és voltaképpen bármilyen egyéb probléma megoldható azzal, ha újragondoljuk a győzelem jelentését, mondja Bartlett. „Hangsúlyozd ki, hogy új barátokat szerzett, vagy emeld ki egy olyan készségét, amely fejlődött, és segíts neki egy ezekkel kapcsolatos célt felállítani a csapattal töltött utolsó néhány hétre” – mondja.

Rengeteg kitartást és énhatékonyságot szül, ha egy egész szezont végigjátszik, még ha utána végül más tevékenységeket is választ, mondja Bartlett. Ez az állhatatosság jelentheti azt a különbséget, mely örökre megváltoztatja a statisztikát – és a sport jövőjét.

A gyerekek – különösen a lányok – sportba való bevonásához kapcsolódó további tanácsokért nézd meg az Útmutató lányok edzéséhez című kiadványunkat, melynek elkészítésében a Made to Play kötelezettségvállalás részeként a Nike is közreműködött, és hallgasd meg a Trained különkiadását, amelyben dr. Jim Taylor ifjúsági sportpszichológus és sportoló beszél.