A „kényeztető” ételek újraértelmezése

Az ünnepek közeledtével sokan jobban várjuk a családi vacsoraasztalon megjelenő lakomát, mint a fa alatt várakozó ajándékokat. A nagyi töltött káposztája, a süteményektől roskadozó asztal, a rokonok által hozott bejglik és piték. És bár valószínűleg örömmel tölt el visszaemlékezni az élményre, amikor elfogyasztottuk ezeket a finomságokat, a szervezetünk talán másképp emlékszik.

A kényeztető ételek nagy igazsága, hogy elvileg az a cél, hogy jobban érezzük magunkat tőlük, a valóságban azonban sokszor teltségérzetet, fáradságot, sőt, olykor akár bűntudatot is okozhatnak.

Kristin Olenik okleveles egészségcoach és a Los Angeles-i Kristin Olenik Wellness Központ alapítója szerint a kényeztető ételek azok az édes, sós és zsíros ételek, amelyek az olyan kellemes érzésekhez és élményekhez társulnak, mint a baráti vagy családi ünnepségek. A chipsek és a hozzájuk kapcsolódó szószok is ide tartozhatnak, mert esetleg arra emlékeztetnek, amikor a főiskolai haverjaiddal együtt néztétek a meccseket. De ilyen lehet a gyros is, mert gyerekként annyira szeretted, vagy a torta a születésnapok miatt.

„A kényeztető ételektől kicsit jobban érezzük magunkat, amikor stresszesek vagyunk, biztonságérzetet adnak, amikor magányosak vagyunk, és előidéznek bizonyos emlékeket, amikor nosztalgikus hangulatban vagyunk” – mondja dr. Shahram Heshmat, az „Eating Behavior and Obesity” (Az étkezési szokások és az elhízás) című könyv szerzője. Ezt nevezzük érzelmi alapú evésnek, és bár viszonylag gyakori, dr. Dana Gruber, a New Orleans-i Ochsner Medical Center klinikai pszichológusa szerint túlzott mértékben káros testi-lelki következményekkel járhat.

A másik probléma természetesen az, hogy az összetevők, amelyek édessé, sóssá vagy zsírossá teszik az ételt (többek közt a cukor, a só, a tejszín, a sajt és a vaj) nagy mennyiségben általában károsak, mondja Olenik. Legyünk őszinték: hányszor fordult elő, hogy jól érezted magad, miután egy fánk vagy nagy burrito befalása után lementél az edzőterembe, elmentél egy randira, vagy visszamentél dolgozni?

Ez nem azt jelenti, hogy sosem ehetsz nehéz ételeket, csak egészségesebb hozzáállást kell kialakítanod feléjük. Az első lépés a tudatos jelenlétben folytatott, vagyis „mindful” evés gyakorlása, amikor „lelassítjuk az evés folyamatát, odafigyelünk, és minden falatot megízlelünk, hogy így a kisebb adagokat is laktatóbbnak érezzük” – mondja Gruber. Az egyensúly megtalálásának második lépése, hogy átfogalmazzuk, mit is jelent számunkra az, hogy egy étel kényeztető, hogy ezáltal anélkül tudjuk jóízűen elfogyasztani apu híres házi fagyiját, hogy rendszeresen túlzásba esnénk. Megmutatjuk, hogyan.

1. Fedezd fel, mit jelent valójában „jól érezni magad”.
Dr. Krista Scott-Dixon, a Precision Nutrition tantervekért felelős igazgatója szerint ez inkább arról szól, hogyan érzed magad a testedben evés után, nem pedig közben. „Az a jó, ha a nyugodt, fenntartható, célzott fókuszú éberség állapotában vagyunk, és nem ideiglenes tompaságot – más szóval „kajakómát” – vagy éppen felfokozott állapotot tapasztalunk.” A cél, hogy ne letargiába essünk vagy nyugtalanok legyünk, hanem úgy érezzük magunkat, mint amikor vasárnap reggel kiülünk az erkélyre egy csésze kávéval.

Scott-Dixon javaslata szerint úgy tudod megtalálni, hogy valójában milyen ételektől érzed jól magad, ha közvetlenül evés után, majd egy órával később (amikor a szervezet emészteni kezd), másnap reggel és akár néhány nappal később megfigyeled, hogy a tested hogyan érzi magát. A kellemetlen teltségérzet és a gyomorfeszülés akár azonnal tapasztalható, de a többi intő jel, mint például a fokozott puffadtság, a gyomor- és bélrendszeri panaszok vagy a fáradtság akár 12–24 órán belül jelentkezhet. Mindezek azt jelzik, hogy esetleg érdemes búcsút mondani az adott „kényeztető” ételnek.

2. Maradj az olyan ételeknél, amelyek többféle tápanyagban is gazdagok.
A telített vagy transzzsírokkal, üres kalóriákkal vagy hozzáadott cukrokkal teli ételek helyett válassz olyanokat, amelyek egészségesebb tápanyagprofillal rendelkeznek. A vajat például cseréld avokádóra, amely hasonlóan krémes, de egészségesebb zsírokat tartalmaz. Vagy próbáld ki az antioxidánsokban gazdag, mandulából és kesudióból készült „sajtot”, illetve a finomított cukrok helyett, amikor csak lehetséges, válassz gyümölcsöket inkább (például bogyós gyümölcsöket vagy datolyát) – javasolja Olenik, és hozzáteszi, hogy a feldolgozatlan, tápanyagokban gazdag ételektől (gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonák stb.) nemcsak fizikailag érzed jobban magad, hanem mentálisan is.

3. Tartsd észben a belek egészségét.
A belekben lévő baktériumok jeleket küldenek a központi idegrendszernek – a szakértők ezt a jelenséget bél-agy kapcsolatnak nevezik. A kevésbé egészséges ételek fogyasztása felboríthatja a baktériumok egyensúlyát, aminek hatására a kutatások szerint a szokásosnál stresszesebbnek vagy szomorúbbnak érezhetjük magunkat. Olenik szerint viszont ha olyan ételeket eszünk, amelyek elősegítik a belekben lévő jó baktériumok szaporodását, mint például a rostokban gazdag teljes kiőrlésű gabonák vagy a lencsefélék, omega-3 zsírsavakban gazdag (dió, lenmag vagy chia mag) vagy fermentált ételek (kefir, savanyú káposzta vagy kimchi), az a testi-lelki egészségnek egyaránt jót tesz, mivel az ilyen fajta étrend, vagy akár a napi probiotikum segít egyensúlyban tartani a bélbaktériumokat, aminek hatására fizikailag és mentálisan is jobban érezzük magunkat.

Ha követed ezeket a tanácsokat, más módon kényeztetheted magad a vacsoraasztalnál – azzal a tudattal, hogy gondját viseled a jövőbeli önmagadnak.