Kérdezd az edzőt: „Nem kerültem be a csapatba. Hogyan tovább?”
Coaching
Egy fiatal kosaras álmait egyszerűen összezúzták. Az UNC edzője, Courtney Banghart átérzi a fájdalmát, és néhány egyszerű tanáccsal látta el.
A Kérdezd az edzőt egy tanácsadó rovat, mely segít a játékra összpontosítani.
Kérdés:
Kedves Edző!
Mindig is én voltam a legjobb játékos a pályán. Mármint bármelyik pályán. Valahányszor játszottam a parkban vagy a régebbi középiskolám csapatában, én vezettem a támadásokat. Egészen addig volt ez így, amíg el nem költöztünk a szüleimmel. Az új középiskolámban mindenki gyorsabb, erősebb és egyszerűen jobb nálam. Teljesen hasztalannak éreztem magam, és persze, nem is kerültem be a csapatba. Felajánlották, hogy legyek a tartalékcsapat tagja, de félek, hogy elértem a képességeim határait. Ha nem a legjobbakkal játszom, lehet-e belőlem a legjobb?
Hirtelen már csak „elmegy”
16 éves kosaras
Válasz:
Én is voltam már ilyen helyzetben, H.M.Cs.E.! És ezt most szó szerint értem. Ahogy téged, engem is kiahgytak a csapatból, amelyről tudtam, hogy megérdemelném, hogy benne legyek. Természetesen sokan átélték már ezt. Akkor miért fáj ez sokkal jobban a hozzánk hasonlóknak?
Részemről elmondhatom, hogy a választott sportágam a mindenem volt gyerekkoromban. Az első szavam nem az volt, hogy anya, nem is az, hogy apa, hanem az, hogy labda. Nem viccelek. Egy New Hampshire-i kisvárosban születtem, ahol mindenki részt vett minden sportban, különben nem lett volna elég ember feltölteni a sportcsapatokat. Olyan gyerek voltam, aki hazaért a fociedzésről, és még lábszárvédővel a lábamon kezdtem el kosarazni. Aztán volt még gördeszkázás, jégkorongozás és műjégkorcsolyázás is az életemben.
Azonban a futball volt a legnagyobb szerelmem és az első nagy csalódásom is.
Amikor 9 éves voltam, megpróbáltam bekerülni a 12 éven aluliak focicsapatába. Az iskolai csapatom az állam legjobbja volt, szóval hozzászoktam a győzelmekhez. Biztos voltam benne, hogy bekerülök a 12 éven aluliak csapatába. Nem így történt. Elsőre el sem akartam hinni. Sosem történt addig még velem hasonló. Nem kellettem. Amit nyújtani tudtam, egyszerűen nem volt elég. Az edző azt mondta a szüleimnek, hogy hatalmas a bennem rejlő potenciál, de túl kicsi voltam. A szüleim megpróbáltak megvigasztalni. Semmi sem segített, teljesen levert voltam.
Szóval, hogyan is léptem túl akkor a dolgon? Nos, lehet, hogy nem is léptem túl rajta, mivel még mindig erről az élményről beszélek most neked! De továbbra is játszottam, mert végeredményben nem volt más választásom. Ez most drámaian fog hangozni, de attól még igaz: számomra a sport volt mindig is a mód, ahogyan kapcsolatba léptem a világgal. Mindig is csak ezt a módszert ismertem. Ezért fel sem merült, hogy abbahagyom a sportot. És ha meg lehet ítélni valakinek a jellemét egy százszavas e-mail alapján, akkor te is hasonló cipőben vagy.
Sokszor hallani élsportolóktól, hogy az ilyen negatív élményeket motivációként használják arra, hogy még erősebben térjenek vissza, ami részemről rendben is van. Én is csípem a régi, jó kis sportbosszúról szóló történeteket. Volt egyszer egy lány, akit edzettem. Ő volt a legkevesebbre értékelt játékos az osztályában. Ezt az értékelést felírta magának a táblájára emlékeztető gyanánt. Minden nap ránézett arra az alacsony számra. Arra kezdett fókuszálni, hogy megcáfolja azt. És végül a legtöbb percet töltötte a pályán az egész csapatból – elsőévesként. Szóval ez a hozzáállás jól sült el neki.
Itt egy másik sztori: próbáld újradefiniálni magadnak a „legjobb” fogalmát. Végül is, nagyon sok különböző tulajdonság tesz valakit remek játékossá. Vannak a fizikai adottságok, persze. Aztán van az a támogatás, amit egy csapatnak nyújthatsz, ami fejleszti a csapat kollektív kultúráját. Aztán ott van a kitartás. Az akarat, hogy hajts, hogy fejlődj, kerüljön bármibe. Ez utóbbit mindig te irányítod. És ez a legjobb fokmérő ahhoz, hogy mennyire is leszel jó.
Próbáld újradefiniálni magadnak a „legjobb” fogalmát. Végül is, nagyon sok különböző tulajdonság tesz valakit remek játékossá.
Az elszántság motivál arra, hogy hosszan és alaposan megnézd, hogyan tudsz javítani a teljesítményeden, és milyen egyértelmű célkitűzésekkel tudsz eljutni arra a szintre. Tegyél fel kérdéseket magadnak, amelyek segítségével meghatározhatod ezeket a célokat! Írd le magadnak a célokat, és oszd fel őket lépésekre! Csak győződj meg arról, hogy a te kezedben marad az irányítás. Az, hogy bekerülsz-e a diákcsapatba? Ez nem a te kezedben van. Az, hogy javítasz a távoli dobásaidon vagy a védekezéseden? Na, ez viszont teljesen.
Szóval, hogyan engeded el azokat a dolgokat, amelyeket nem te irányítasz? Esetedben a legfontosabb gondolat: „versenyezz, ne hasonlítgass”. Ezt elég nehéz megtenni, amikor a közösségi média és a világ is folyamatosan összehasonlítgat mindent mindennel, és mintha úgy lenne az egész kitalálva, hogy tönkre tegyék vele az embert. De amikor abba fektetsz energiát, hogy összehasonlítod magad a diákcsapatba jelentkezőkkel, akkor energiát veszel el magadtól, hogy versenyezhess ellenük. Az ő játékukat ugyan nem te irányítod, a sajátodat azonban teljes egészében!
Sőt, mindent, amire kértelek, képes vagy megtenni. Használd fel a csalódottságod motivációként, értelmezd magadban újra a „legjobb” fogalmát úgy, hogy a „legkeményebben dolgozót” értsd alatta, tűzz ki magadnak elérhető célokat, ne foglalkozz Jonesékkal, és fókuszálj arra, hogy minél jobb legyél a tartalékcsapatban! Nagyon felemelő érzés tudni, hogy minden eszközöd megvan a sikerhez. Most pedig már csak fel kell emelned a kezedet, és megragadnod őket!
Banghart edző
Courtney Banghart a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem női kosárlabdacsapatának vezetőedzője. Korábban a Princeton csapatának vezetőedzője volt, majd 2015-ben elnyerte az év főiskolai edzőjének járó Naismith-díjat, 2017-ben pedig az Egyesült Államok női kosárlabdacsapata U23-as nemzeti válogatottjának segédedzője volt. Banghart korábban a Dartmouth vezérjátékosa volt, és azóta is tartja az Ivy League-játékosok közti rekordot a legtöbb hárompontos dobásban. Tagja a Női Kosárlabdaedzők Szövetsége igazgatótanácsának, valamint az NCAA női kosárlabdarészlege felügyelőbizottságának.
Ha kérdésed van, hogy hogyan fejlesztheted a gondolkodásmódodat a sporttal és edzéssel összefüggésben, küldj e-mailt ide: askthecoach@nike.com
Fotók: Jayson Palacio
Lépj szintet
A gondolkodásmóddal, valamint a mozgással, a táplálkozással, a regenerálódással és az alvással kapcsolatos, szakértők által alátámasztott útmutatásért nyisd meg a Nike Training Club alkalmazást.
Lépj szintet
A gondolkodásmóddal, valamint a mozgással, a táplálkozással, a regenerálódással és az alvással kapcsolatos, szakértők által alátámasztott útmutatásért nyisd meg a Nike Training Club alkalmazást.
Kapcsolódó történetek
Coaching
Kérdezd az edzőt: „Muszáj csak egy sportágat választanom?”
Coaching
Kérdezd az edzőt: „Miért sérülök meg folyton?”
Coaching
Kérdezd az edzőt: „Hogyan játsszak egy csapatban egy rosszindulatú csapattárssal?”
Coaching
Kérdezd az edzőt: „Hogyan győzzem meg magam arról, hogy jó vagyok?”
Coaching
Kérdezd az edzőt: „Hogyan sportoljak tovább a gyász ellenére?”