A vegán diéta képes fenntartani azokat, akik ambiciózusan edzenek?
Edzés
Egy új kutatás megmutatja, hogyan teljesítenek a kizárólag növényi táplálékot fogyasztó futók a mindenevő társaikkal szemben.
A legtöbb sportoló akkurátusan ügyel arra, hogy mit visz be a szervezetébe – nem csak azért, mert a nem megfelelő ételek kellemetlen gyomorproblémákat okozhatnak edzés közben, hanem azért is, mert a megfelelő ételek segíthetnek elérni egyéni rekordjainkat, illetve felgyorsítják a regenerálódást. Sokféle vélemény kering arról, hogy a növényi alapú élelmiszerek képesek-e biztosítani az izmok helyreállításához szükséges fehérjét, illetve hogy a húsmentes étrend elegendő energiát biztosít-e bizonyos mozgásformákhoz. A Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság folyóiratában megjelent egy tanulmány, amelynek egyik fontos eredménye, hogy a vegán értend nincs negatív hatással a sportteljesítményre.
A német tudósok 76 férfi és női hobbifutó részvételével végezték a kísérletet. A futók – saját bevallásuk szerint – vagy mindenevők (növényi és állati alapú ételeket is esznek), vagy lakto-ovo-vegetáriánusok (növényi eredetű ételeken kívül tojást és tejtermékeket is fogyasztanak, de húst nem), vagy vegánok (egyáltalán nem fogyasztanak állati eredetű ételeket). Az alanyokat fokozatosan nehezedő tesztnek vettették alá egy álló kerékpáron, hogy felmérjék a maximum teljesítményüket, vagyis hogy milyen keményen tudnak hajtani, és azt mennyi ideig képesek fenntartani. Egy 50 wattos ellenállással végzett 6 perces bemelegítés után (ami egy 10-es skálán körülbelül 1-2-es erősségnek felelne meg), az ellenállást percentként 16,7 wattal növelték egészen addig, amíg az alany már nem tudott tovább hajtani.
Vajon melyik csapat teljesített jobban? Minden résztvevő körülbelül 20 perc után ért el a kimerültség szakaszába. A kutatók megállapították, hogy nem volt különbség a mindenevők, a lakto-ovo-vegetáriánusok és a vegánok strapabírásában.
„A hobbifutók edzési kapacitása független az étrendtől, amennyiben garantált a megfelelő mennyiségű energia- és tápanyagbevitel” – mondja Josefine Nebl, a tanulmány egyik szerzője, illetve a hannoveri (Németország) Leibniz Egyetem Élelmiszertudományi és Emberi Táplálkozási Intézetének posztdoktori kutatója.
„A kutatók megállapították, hogy nem volt különbség a mindenevők, a lakto-ovo-vegetáriánusok és a vegánok strapabírásában.”
Az alanyok a tesztet megelőző 24 órában merőben más ételeket fogyasztottak. A vegánok például mind a húsevőkhöz, mind a lakto-ovo-vegetáriánusokhoz képest több szénhidrátot, rostot, magnéziumot, vasat, fosavat és E-vitamint, valamint kevesebb zsírt és B12-vitamint fogyasztottak. Mindaddig azonban, ameddig megegyező összmennyiségű minőségi kalóriát vittek be, a lakto-ovo-vegetáriánusok és a vegánok épp annyira megfelelően tápláltak voltak, mint a húsevők – mondja Nebl.