Változtasd a hátrányt hajtóerővé

Kigondoltad, hogy hány évesen fogsz megházasodni, de épp most lett vége egy hosszú kapcsolatodnak. Azért edzettél, hogy elindulhass az első versenyeden, amit aztán nem rendeztek meg. Kéthetes vegándiétán vagy, és mi történik? Félig megettél egy babos burritót, és akkor jössz rá, hogy sajt van benne.

Nem számít, hogy mekkorák, a váratlan akadályok mindig idegessé tesznek, úgy érzed, hogy meghaladják az erődet, sőt, megbénítanak, mondja Carrie Jackson Cheadle mentálisteljesítmény-edző és „A legjobb formád”, illetve a „Visszatérés” című könyv szerzője. Miért van ez így? Amikor a dolgok nem a tervek szerint alakulnak, úgy érezheted, hogy elvesztetted az irányítást, mondja Jackson Cheadle.

„Amikor valami rossz dolog történik, az a negatív gondolkodás csúszós lejtőjére lökhet” – mondja Jehan Sparks viselkedéstani professzor, aki az UCLA-n végez kutatásokat szakterületeivel, a helyzetmegítéléssel és döntéshozatallal kapcsolatban. Magas riasztási fokba kapcsolsz mindennel kapcsolatban, ami rossznak tekintető. A korábbiakban sosem tapasztalt mértékben kezdesz kételkedni magadban, és a magadévá teszed, sőt, katasztrofálisnak tekinted a pillanatot. Mit jelent ez más szavakkal? „Egy lefelé tartó spirálba kerülsz” – mondja Sparks.

De nem kell, hogy így legyen. „Egy stresszt kiváltó faktor addig nem válik stresszé, amíg úgy nem döntesz, hogy képtelen vagy kezelni az adott helyzetet” – mondja Jackson Cheadle. Ez azt jelenti, hogy a kezedben az irányítás. A te választásod, hogy hogyan látod az akadályokat, és hogyan kezeled, sőt akár arra is használhatod őket, hogy még nagyobb sikerek elérésére sarkalljanak. Most elmondjuk, hogyan

1. Érezd az összes érzést.
„Ne légy szomorú.” „Nem szabad hagynod, hogy ez elkeserítsen.” Úgy hangzik, mintha te mondanád? „Normális, ha egy negatív eseményre adott első reakciód ellen harcolsz, de ezeknek az érzelmeknek a „rossz” kategóriába történő sorolása lassítja a talpra állást” – mondja Jackson Cheadle. „Meg kell engedned magadnak, hogy érezd az érzéseidet, hogy fel tudd dolgozni őket” - mondja.

Vannak olyan kutatások is, amelyek azt mutatják, hogy az érzelmek pontos azonosítása felgyorsíthatja a talpra állási folyamatot, teszi hozzá Jackson Cheadle, ezért javasolja, hogy keress rá az interneten az „érzelmek listájára”, és használj egy körülbelül 50 példát tartalmazó forrást, amely segít abban, hogy leszűkítsd pontosan, mit is érzel. „Ahelyett, hogy az érzelmeket a „jó” vagy a „rossz” óriási kategóriáiba tömörítenéd, azt mondhatod: "Ó, amit valójában érzek, az az elkeseredettség” vagy: „Amit érzek, az az elkeseredés”. A konkrét érzelem meghatározása – valamint az, hogy azt mondod magadnak, hogy teljesen oké így érezned – segíthet pszichológiai értelemben megemészteni a történteket, és gyorsabban állsz talpra, magyarázza a szakértő.

2. Elfogadás és cselekvés
Ha improvizáltál már valaha, akkor ismered az „igen, és” szabályt: nem számít, hogy valaki mit hoz be egy helyzetbe, azt mindig el kell fogadni, és építkezni kell rá. „Ha valaki a földönkívüliekről kezd beszélni, te pedig próbálsz ellene tenni, akkor az egész szétesik” – mondja Jackson Cheadle. Ugyanez vonatkozik a csalódások feldolgozására is. Ha bezársz, és azt gondolod, hogy „Semmiképp!”, akkor benne fogsz ragadni. Fogadd el a történteket, és határozd el, mi lesz a következő lépésed, ezzel már meg is alapoztad, hogy talpra állj.

Sparks szerint ennek a perspektívának az elfogadása segít a fejlődésre fókuszáló gondolkodásmód, illetve annak a meggyőződésnek a kialakításában és fenntartásában, hogy a kemény helyzetekből tanulni lehet, és adaptálódhatsz hozzájuk, és nem azt fogod gondolni, hogy korlátozottak a képességeid. Például, ha elveszíted a munkád, ahelyett, hogy azt gondolnád, ez a szakma nem neked való, sorolj fel magadnak olyan dolgokat, amikkel az így szabaddá vált idődben fejlesztheted a készségeidet. Ha egy héttel az új edzésterved megkezdése után kificamítod a bokádat, a sport feladása helyett végezz olyan gyakorlatokat, amelyek fejlesztik az egyensúlyérzékedet, mire visszatérsz az edzéshez.

A gondolkodásnak ez az átrendezése szintén fontos az elszántság megerősítésében, teszi hozzá Sparks. „Az elszánt emberek általában sikeresebbek, mert rendkívül ellenállóak a felmerülő akadályokkal szemben. Mindig tanulnak a negatív tapasztalatokból is.”

3. Emeld ki, hogy milyen dolgok sikerülnek jól.
Ahogy a pesszimizmus nagyra tud hízni, ugyanúgy tudnak lendületet fogni a pozitív gondolatok is. „Ha rendszeresen felsorolod magadnak az életed pozitív dolgait vagy azokat a dolgokat, amikért hálás vagy, különösen ha épp valami nehézséggel küzdesz, akkor elkezdesz egyéb pozitív dolgokat is észrevenni” – mondja Sparks. Azzal is elindíthatod a pozitív gondolatsort, ha az új szituáció adta váratlan előnyökre gondolsz: például hogy a futóverseny lefújásával egy virtuális versenyt rendezhetsz magadnak a saját magad által kijelölt útvonalon, vagy ha vissza kell költöznöd a szüleidhez, azzal pénzt tehetsz félre egy szebb lakásra – teszi hozzá Sparks. Mindkét dolog magabiztosságot és motivációt teremt ahhoz, hogy talpra állj, és újra megpróbálkozz a dolgokkal.

Ami fontos, mondja Sparks, az az, hogy ezeknek a taktikáknak a bevetésével várj addig, amíg meg nem élted az érzéseidet, de még az előtt alkalmazd őket, hogy a negatív gondolatspirálba kerülnél. „Ha túl hamar próbálkozol újra, az visszaüthet, mert nem fog hitelesnek érződni” – mondja. Ne feledd, hogy tudomásul kell venned a vacak érzelmeket is, mielőtt egy objektívebb szemléletre váltasz, és észreveszed azokat a pozitívumokat is, amik segíthetnek továbblépni.

4. Kalibráld újra a céljaidat.
Nem számít, mit akarsz elérni: amikor akadályba ütközöl, újra kell kalibrálnod a céljaidat. „Az agyad szeret az eredeti elképzeléshez ragaszkodni” – mondja Jackson Cheadle –, még azt követően is, hogy a körülmények megváltoztak. „De ha nem igazítasz a céljaidon, akkor nem számít, mit teszel, úgy fogod érezni, hogy elbuktál.”

A céljaid módosításának módja attól függ, hogy mit szeretnél tenni, és mi a motivációd, mondja a szakértő. Lehet, hogy több időt kell adnod az adott cél eléréséhez. Vagyis ha most nem tudsz elutazni a barátaiddal, fókuszálj arra, hogy jövőre még nagyobb és jobb utazást szerveztek. Vagy előfordulhat, hogy ütemtervet kell csinálnod, amihez tarthatod magad, például, hogy heti egy randira elmész annak érdekében, hogy nyithass mások felé. Nem számít, hogyan kalibrálod újra a céljaidat, mert a lényeg az, hogy írd le az új célt, valamint a pontos lépéseket is, amikkel el fogod érni azt, mondja Jackson Cheadle. Ez az egyszerű cselekvés aktiválja az agyad cselekvésorientált részét, és jelentősen növelheti a siker valószínűségét, teszi hozzá a szakértő.

Egy utolsó, felemelő gondolat: lehet, hogy az adott pillanatban nem úgy tűnik, de a váratlan akadályok teljesítményelőnyt jelenthetnek, ami a szakértők által „poszttraumatikus növekedésnek” nevezett jelenséget eredményezheti. A Northwestern University Kellog School of Management által 2019-ben elvégzett tanulmány során a kutatók olyan fiatal tudósokat vizsgáltak, akik valamilyen akadályba ütköztek a pályájuk elején. A kutatás alapján 10 évvel később a vizsgált kutatók folyamatosan felülmúlták a társaikat, olyan cikkeket publikáltak, amelyekre többször hivatkoztak, és nagyobb hatást gyakoroltak a szakterületükre. A tanulmányt vezető Dashun Wang professzor egy elmélete szerint a nehéz élmények beidegződéssé tehetik az erőt és a kitartást. És lehet, hogy ezeknek a nehéz pillanatoknak köszönhetően „a tudósok önmaguk egy jobb változatává váltak” – mondja Wang.

Hajrá, faragj a nehézségekből előnyöket!